Egy fontos tanulmány: krónikus betegségeink (terhe)
Társadalmunkat sújtja a krónikus betegségek terhe! Magyarország tizenöt év feletti lakosságának csaknem fele, 41 százaléka szenved saját tudomása szerint is krónikus betegségben. Ugyanakkor sokan, legalább egymillió olyan beteg van, aki nincs tisztában állapotával - derül ki a GfK HealthCare legfrissebb adataiból.
A fejlett világ egészségügyi rendszereinek legnagyobb terhe a krónikus betegségek kezeléséből ered, a teljes ellátás költségeinek legalább háromnegyedéért felelős - olvasható a GfK Hungária piackutató intézet által az MTI-nek eljuttatott közleményben.
A GfK HealthCare az elmúlt három évben elvégzett kutatások alapján vázolta fel a krónikus betegek helyzetét. Lantos Zoltán egészséggazdasági szakértő elmondása szerint személyes megkérdezésen és a nyilvános adatbázis információin alapuló vizsgálatok szerint a 15-18 évesek 26 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, a hatvan év felettiek körében pedig 84 százalék ez az arány.
A szakértő kifejtette: krónikus betegség alatt a huzamosan fennálló betegségeket értik, amelyek hosszú időn át hatással vannak a beteg életére.
A fiatal, 15-29 évesek körében az allergiás megbetegedés a leggyakoribb (8 százalékos), ezt követi a szorongás, depresszió (a 20-29 évesek körében 6 százalék), illetve már itt is, a korcsoport 6 százalékánál megjelenik a magasvérnyomás-betegség.
A 30-39 évesek legtöbben a migrént, illetve a gyakori fejfájást (9 százalék), valamint az allergiát (9 százalék) említették.
A 40-49 évesek korcsoportjában már a magas vérnyomás vezeti a betegségek listáját (16 százalék), ezt követi az ízületi gyulladás (13 százalék), illetve a migrén (12 százalék).
A 60 év felettiek 59 százalékának van magasvérnyomás-betegsége, az ízületi gyulladás pedig a negyedüket érinti.
Emellett sok, legalább egymillió olyan beteg van, aki nincs tisztában állapotával, nem tud arról, hogy valamilyen betegsége van. A GfK Hungária vizsgálatai alapján egy betegség lakosságon belüli felfedezési, majd kezelési aránya összefügg az adott betegség ellátórendszerének állapotával is.
A magasvérnyomás-betegség és a diabétesz esetében a betegek 90 százaléka tudja magáról, hogy beteg, azonban a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetében csupán 50 százalékot tesz ki ez az arány. A hipertónia és a diabétesz esetében jól szervezett, kiterjedt ellátóhálózat biztosítja a betegek kezelést és gondozását, míg a COPD kezelésének rendszere egyelőre fejlesztésre vár.
A ma elismerten legmostohább helyzetben lévő pszichiátriai ellátóhálózathoz tartozó két kórkép, a szorongás és a depresszió esetében csupán a betegek 30 százaléka tud arról, illetve fogadja el, hogy beteg.
