Meglepő tények a placebóról - ezeket biztosan nem gondolta volna
Mindenki hallott már a placebo-effektusról, ám biztosan vannak ezzel kapcsolatban olyan dolgok, melyek meglephetik.
A placebo röviden egy hatóanyagot nem tartalmazó készítmény (vagy kezelés), amelyet gyakran kontrollként használnak klinikai vizsgálatok során az új gyógyszerek vagy terápiák hatékonyságának felmérésére.
Tiszta vagy sem?
A placebo említésére a legtöbben egyszerű cukortablettára gondolnak, de a dolog nem ennyire egyszerű. Vannak az úgynevezett tiszta placebók, melyek azon készítmények, melyek bár bizonyos előnyökkel járnak, csak nem az adott kezelendő állapotra vonatkozóan. Ilyenek például a vitaminok, melyek bár előnyösek az emberek számára, ám nincs feltétlenül bizonyíték arra, hogy kifejezetten segítenének egy-egy betegség tünetein - írja az IflScience.
Tenni valamit!
Tökéletes példa sokszor a placebóra bizonyos vény nélkül kapható megfázás elleni gyógyszerek.
- Valójában mindannyian rendszeresen esünk abba a csapdába, hogy olyan vény nélkül kapható megfázás elleni gyógyszereket használunk, amelyek valójában nem nyújtanak sok klinikai hasznot – mondta Dr. Christopher Labos, kardiológus. - Amikor megbetegszünk, szükségét érezzük annak, hogy tegyünk valamit, mert a tétlenség általában elviselhetetlen számunkra.
Köztudott, hogy szoros összefüggésben áll egymással a mentális és fizikai egészség, így nem csoda, hogy a szorongás is komoly befolyást gyakorol az általános jólétre. Ha egy szükségtelen vizsgálat vagy egy hatástalan tabletta képes enyhíteni a páciens aggodalmait, akkor logikus, hogy ezáltal a testi egészsége is javulni kezd (akár a súlyosabb betegségeknél is).
Még akkor is működhet, ha a betegek tudják, hogy placebót kapnak
A nyugati orvoslás egyik alapelve a tájékoztatás és a beleegyezés, ami azt jelenti, hogy a betegeknek minden fontos információt meg kell kapniuk az orvosi beavatkozásokról, kezelésekről, azok kockázatairól, előnyeiről.
Éppen ezért merül fel gyakran a placebo esetén etikai aggály, hiszen nehéz olyan kezelést etikusnak tekinteni, amelyről az orvos tudja, hogy hatástalan. Azonban a placebo-hatás érdekessége, hogy tanulmányok szerint még akkor is működhet, ha a betegek tudják, hogy placebót kapnak (de csak akkor, ha az orvos előtte tájékoztat arról, hogyan is működnek a placebók). Így tehát nincs szükség megtévesztésre, és a betegek továbbra is az információk teljes birtokában beleegyezhetnek a kezelésbe.
A placebo árnyoldala
Mint már említettük, léteznek tiszta placebók, ám vannak tisztátalanak is - ilyen például az, ha az orvos vírusfertőzésre antibiotikumot ír fel, vagy ha indokolatlanul, egy "nehéz" beteget kiír röntgen vizsgálatra, csak mert az illető azt akarja. Mivel - bár mindkettőnek megvan a maga szerepe és haszna az orvoslásban- ezek az egészségre károsak is lehetnek (antibiotikum-rezisztencia, sugárzás), ezért kockázatot rejthetnek.
- Problémás az az elképzelés, hogy a placebót csodaszerként használhatjuk számos egészségügyi állapot esetén. Ez rossz a tudománynak és rossz a betegeknek – mondta Dr. Chris Maher, a Sydney-i Egyetem Közegészségügyi Karának munkatársa a New York Times-nak .
Érdekességek a placebóról
- Az első placebo egy egyszerű fából készült rúd volt.
- A placebo első klinikai vizsgálatban történő alkalmazása több mint 150 évre volt.
- Nincs szükség placebóra a placebo hatás eléréséhez (Egy vizsgálatban a műtét utáni betegek fele morfiumot kapott és tudott róla, a másik felükkel nem közölték. Az előbbiek 50%-kal jobban érezték magukat).
- Létezik nocebo effektus is (ez annyit tesz, ha azt mondják, hogy egy kezelésnek lehetnek negatív mellékhatásai, nagyobb eséllyel tapasztaljuk meg ezeket, még akkor is, ha a kezelés nem valódi).
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Izomgörcsre magnéziumot szedni placebo vagy tényleg hatásos?
