Mi állhat (még) a Parkinson-kór hátterében?

Fejsérülés és növényvédő szerek is állhatnak a Parkinson-kór hátterében? A múltban elszenvedett súlyos fejsérülés és növényvédő szerekkel való komoly kontaktus fokozhatja a Parkinson-kór kialakulásának esélyét egy amerikai kutatás szerint.

A Neurology című folyóiratban megjelent tanulmány nem azt bizonyítja, hogy egy fejre mért ütés vagy bizonyos gyomirtók - elsősorban a parakvát - közvetlenül okozza a súlyos idegbetegséget, az azonban korábbi kutatási eredményekkel egybehangzóan valószínű, hogy ezek és más környezeti hatások, valamint a családi hajlam elvezethetnek a súlyos mozgáskoordinációs tüneteket okozó tünetegyütteshez.

"A traumatikus agysérülések és a parakvátnak való kitettség egyaránt mérsékelten növeli a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét, ha pedig mindkét hatás fennáll, az akár megháromszorozhatja az esélyt. Ezek a környezeti faktorok együttesen nem egyszerűen csak összeadódnak" - írta a cikkben Pei-Chen Lee, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének kutatója.

Lee és csoportja 357 frissen diagnosztizált Parkinson-kóros beteget és 754 egészséges embert vont be a kutatásba. Mindkét csoport tagjai Közép-Kalifornia mezőgazdasági régiójából származtak. Kikérdezték őket a múltban elszenvedett fejsérüléseikről, amelyek során legalább öt percre öntudatlan állapotba kerültek. Ezenkívül feltérképezték az 1974 óta lakóhelyük közelében végzett gyomirtós permetezéseket is.

Az eredmények azt mutatták, hogy a betegek 12 százalékát érte már eszméletvesztéssel járó fejsérülés, 47 százalékuk pedig mind lakókörnyezetében, mind munkahelyén ki volt téve a parakvátnak. A kontrollcsoport tagjainak 7 százaléka szenvedett el feji traumát, a vegyszerrel pedig 39 százalékuk került kapcsolatba. Az adatok azt jelzik, hogy mindkét tényező enyhén növeli a Parkinson-kór kialakulását, viszont mindkét faktor együttes fennállása megháromszorozza az esélyt.

A számításokat a résztvevők korának, nemének, faji hovatartozásának, képzettségének és esetleges dohányzásának számbavételével végezték.

Lee csapata nem tudja, hogy a két veszélyforrás közül melyik a jelentősebb, de feltételezik, hogy a fejsérülést követően az agy sérülékenyebb marad, hajlamosabb a gyulladásra, amely átjárhatóbbá teszi - például a gyomirtó szerek számára - a vér és az agy-gerincvelői folyadék keringésének védőgátjait.