Szextapasztalat: későbbi kezdet - kevesebb aktus?
Ha később kezdjük, kevesebbet szexelünk? A szexuális felvilágosító órák általában elsősorban az önmegtartóztatásra, illetve a fogamzásgátlásra koncentrálnak, de az üzenet ugyan az: a fiatalok várjanak a nemi élettel!
A jelenlegi szexuális felvilágosítás és oktatás azon a feltételezésen alapszik, hogy a késleltetés csökkenti a szexuális kockázatvállalást, köztük a nem kívánt terhességeket és a szexuális úton terjedő betegségeket, mondta Marina A. Bornovalova, a Dél-Floridai Egyetem pszichológusa.
A feltételezés szerint, ha a fiatalok később kezdenek el nemi életet élni, akkor kevesebb szexuális partnerük lesz, illetve nehezebben esnek fiatal korukban teherbe. Csakhogy eddig ezt a feltételezést még senki sem bizonyította be, tette hozzá Bornovalova.
A kutatók több mint 1 000 egy-, illetve kétpetéjű ikerpárt vizsgáltak meg a Minnesotai Egyetemen végzett tanulmány során. Az ikreket először 11 éves korukban vizsgálták meg, különös tekintettel a biológiai, genetikai és pszichológiai háttérre, illetve a szociális körülményekre. Később, 24 éves korukban vizsgálták meg újra ugyanazokat az ikerpárokat, ám ezúttal a fiatalok szexuális kockázatvállalási szokásaira voltak kíváncsiak a kutatók.
Néhány ikerpárnál az egyik testvér korán kezdett nemi életet élni, míg a másik csak jóval később, húszas évei elején, így a kutatók össze tudták hasonlítani az ikerpárokat a szexuális kockázatvállalási szokásaik alapján.
Lelkifurdalás szex: a kapcsolat lassú halála
"Akármi is okozza a szexuális kockázatvállalást, de az biztos, hogy nem a korán kezdett nemi élet." - összegezte a vizsgálatok eredményeit Bornovalova. De akkor mégis mitől lesz valaki hajlamosabb rá, hogy gyakrabban cserélgesse szexuális partnereit? A kutatók szerint a genetikai tényezők és a környezeti, szociális háttérből fakadó faktorok együttes kombinációjában kell a választ keresni.
Bornovalova kutatótársai, a tanulmány társszerzői Brooke M. Huibregtse, Matt McGue, és William Iacono, a Minnesotai Egyetem munkatársai, illetve Brian Hicks, a Michigani Egyetem kutatója voltak. A tanulmány a Psychological Science című pszichológiai szaklap legújabb számában jelent meg.
