Káros és drága a tavaszi óraátállítás
Meddig kell még tekergetni az órákat?
Az Európai Parlament nemrég megszavazta, hogy az óraátállítást eltörlik, és minden EU-s tagország maga dönthet arról, hogy a téli vagy a nyári legyen a végleges időszámítás. Ennek határideje 2021 volt/lenne, de a járvány miatt úgy túnik, a döntés meghozatala valószínűleg csúszik.
Melyik időszámítás maradjon?
A Magyar Alvásszövetség szerint az eredeti, tehát a téli időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés. Ezt baleseti statisztikák és egyéb egészségügyi szempontok is alátámasztják, ezért a szövetség egyértelműen a téli időszámítást javasolja megtartani.
Néhány éve a nyári és téli időszámítás életvitelre, egészségi állapotra gyakorolt hatásairól állítottak össze közös nyilatkozatot vezető európai egyetemek kronobiológiával foglalkozó kutatói. A tudományos eredményekre alapozott állásfoglalás az Európai Parlament számára készült, a munkában részt vett a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének Kronofiziológiai Munkacsoportja is.
Alvászavar-kalkulátor: nézze meg, önt mennyire érinti a rossz alvás
A tavaszi óraátállítás
Az évekkel ezelőtt készült kutatás után Dr. Káldi Krisztina docens, a labor vezetője, illetve munkatársa, Ella Krisztina hangsúlyozta: az állásfoglalás szerint a többségre nézve káros élettani hatásai vannak az óraátállításnak, ugyanis ennek következtében nyáron nincs tökéletes összhangban az óra által mutatott idő a természetes fényviszonyok változásának ritmusával.
A nyári időszámítás a kutatók szerint növeli az úgynevezett "szociális jetlaget", ami egyszerűen megfogalmazva azon két időpont közötti különbséget jelenti, amikor megszólal az ébresztőóra, illetve amikor magunktól felébrednénk. A kutatási eredmények szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki a szociális jetlag és a nyugati társadalmakra jellemző civilizációs betegségek (pl. elhízás) előfordulása között. Ezen kívül az óraátállításnak bizonyítottan rövid távú káros hatásai is vannak: például az átállítás utáni napokban gyakoribbak a közúti balesetek és nő a szívinfarktus előfordulásának aránya.
A napi ritmust létrehozó úgynevezett cirkadián óránk a természet által meghatározott sötét-világos időszakok váltakozásához igazodva szabályozza génjeink aktivitását, a hormonok elválasztását, viselkedésünket.
A tavaszi óraátállítás és a cirkadián ritmus
Belső óránk szabályozásában a napfény kapja a legnagyobb szerepet. Szabályozza a melatonin nevű hormon elválasztását, amely az alvás-ébrenlét ritmusának karmestere. Szemünk retinája továbbítja a fényre kialakult szignált az agy hipotalamusz nevű területére. Éjjel csekély erősségű ez a jel, a hipotalamusz a tobozmirigynek utasítást ad a melatonin fokozottabb elválasztására. Nappal a fényinger hatására viszont a hipotalamusz utasítása gátolja a melatonin termelését.
Ez a biológiai óra felelős az anyagcsere folyamatok időbeli optimalizálásáért, és hatással van a kardiovaszkuláris- és az immunrendszer szabályozására is. Belső óránk ugyanakkor nem tud igazodni a mesterséges óraátállításhoz, ezért a nyári időszámítás következtében egy hét hónapig tartó időszakban átlagosan egy órával nagyobb a szociális jetlagünk – mutat rá az állásfoglalás. A kutatók úgy becsülik, hogy mindez évente közvetlenül és közvetve 131 milliárd eurós többletkiadást von maga után az Európai Unió országaiban.
A tavaszi óraátállítás hatása
A Semmelweis Egyetem Kronofiziológiai Munkacsoportja korábban az egyetem hallgatóinak bevonásával vizsgálta a szociális jetlag tanulmányi teljesítményre gyakorolt hatását is. A 2014-ben publikált kutatás szerint a tanulmányi eredményre is szignifikánsan negatív hatása van a napszaki ritmus eltolódásának. Egyértelműen kimutatható volt továbbá, hogy azok, akik a természetes ritmusuk szerint későn kelő, ún. "bagoly" típusok, rosszabbul teljesítettek a kora reggeli teszteken.
