Vastagbélrák (colon carcinoma, colorectalis carcinoma)

A vastagbélrák a vastagbél (colon) rosszindulatú daganatos betegsége, gyakran járhat együtt a végbél (rectum) daganatával, ezért jogos a fenti elnevezés is. A vastagbélrák sokszor jóindulatú, ún. adenomatózus polipok képződésével indul. Idővel a polipok daganatos átalakuláson mennek át. Ezért nagyon fontos a megelőzés, a szűrés, minél korábban észrevenni, kiszűrni a bélben található polipokat, és megtekinteni azok állapotát, hogy megelőzhető, vagy igen korán kezelhető legyen a vastagbélrák.

Tünetek

A bélműködés megváltozása, hasmenés, székrekedés, a széklet minőségének megváltozása

Végbélvérzés, vér a székletben

Rendszeresen fennálló hasi diszkomfort érzés, görcsök, puffadás, fájdalom

Az illető úgy érzi, hogy nem képes beleit kiüríteni

Gyengeség, fáradtságérzés

Nem magyarázható súlyvesztés

Számos esetben azonban nincsenek jellemző tünetek, főleg nem a betegség első stádiumaiban. Amikor a tünetek megjelennek, változatosak lehetnek, a daganat bélben elfoglalt helyétől és méretétől is függően.

Mikor kell felkeresni az orvost?

Ha megváltozik a bélműködés, vagy a széklet, vagy vér jelenlétét észleli (nem aranyeres vérzést) akkor okvetlen fel kell keresnie orvosát. A rendszeresnek tekintthető vastagbélrák-szűrés 50 év felett már javasolt, főleg ha egyéb kockázatok is fennállnak, pl. családi halmozódás.

A vastagbélrák okai

Általában nem ismert mi okozhat vastagbélrákot, az bizonyos hogy a normális sejtek megváltoznak, és megindul a daganatos elfajulás. Ezek a daganatsejtek azután beszűrik a környező szöveteket, és távoli áttéteket is adhatnak a későbbiekben.

A vastagbél daganatelőző állapota

Ahogy fentebb írtuk, a vastagbélrák gyakran polipok megjelenésével kezdődik, ezek daganatelőző (prekancerózus) állapotot jeleznek. A polipok számos formát, alakot ölthetnek, és a colon, a vastagbél falában találhatóak. A polipok eltávolítása (legtöbbször kolonoszkópia alkalmával) hasznos, megelőzheti a daganat kialakulását.

Génmutációk növelik a kockázatot

Az öröklött gének mutációi családokon keresztül haladnak, de ezeknek csak egy igen kis része kapcsolatos a vastagbélrákkal. A génmutáció nem okvetlenül jelenti, hogy létrejön a vastagbélrák, de a kockázat mindenképp nagyobb.

Örökletes jelenségek (polipózisok), amelyek növelhetik a vastagbélrák kockázatát

FAP, familiáris adenomatózus polipózis. Ritka betegség, a vastag- és végbélben nagyszámú polip található. Kezeletlen FAP esetén, 40 év alatt is sokkal nagyobb a vastagbélrák esélye.

HNPCC, herediter/örökletes nonpolipózis colorectalis rák. Másnéven Lynch-szindróma, mellette nagyobb a vastagbélrák – és egyéb daganatos betegségek kockázata. A HNPCC-betegek esetén 50 év alatt már gyakoribb a vastagbélrák.

Ezeket a ritkább betegségeket genetikai vizsgálatokkal lehet felderíteni, azonosítani. Ha valaki biztos abban, hogy a családban előfordult vastagbélrák, ezt mindenképpen említse meg orvosának.

Kockázatnövelő tényezők

Idősebb kor: a vastagbélrák általában 50 éves kor felett gyakoribb, előfordulhat fiatalabbakon is, de jóval ritkábban.

feketebőrű amerikai rassz: náluk a statisztikák szerint gyakoribb ez a betegség.

A beteg saját kórelőzményében szereplő vastagbélrák, vagy polip.

Gyulladások bélbetegségek: a colitis vagy Crohn-kór megléte növelheti a vastagbélrák kockázatát.

A fent említett genetikai betegségek megléte

Családi halmozódás. Ha a szülő, testvér, esetleg gyermek vastagbélrákos, nagyobb szintén a kockázat.

Ha a családból többen is, akkor még nagyobb a kockázat. Környezeti tényezők is hozzájárulhatnak, pl. a szennyezett levegőben lévő rákkeltő anyagok, étrendi tényezők stb.

Alacsony rost- és magas zsírtartalmú étrend. Itt a kutatási eredmények nem egyértelműek. A vörös húsok fogyasztása károsnak tűnik.

Ülő életmód. Ez általában szinte minden tekintetben rossz, így a vastagbélrák szempontjából is.

Cukorbetegség és inzulin-rezisztencia szintén növelheti a vastagbélrák kockázatát.

Elhízás, túlsúly. Normál súlyúakkal szemben a kockázat is nagyobb, és a daganatos halálozás is magasabb.

Dohányzás, alkoholfogyasztás szintén növeli a kockázatokat.

Korábbi daganat sugárterápiája. Egyéb korábbi daganat hasüregre irányzott sugárkezelése növelheti a vastagbélrák esélyét.

A vastagbélrák diagnózisa

Elsősorban képalkotó eljárásokkal lehet "bejárni" a vastagbelet, ezek közül is legismertebb és leggyakoribb a kolonoszkópia, a vastag- és végbél flexibilis endoszkóppal való tükrözése.

A kolonoszkópia kellemesnek nemigen nevezhető, de igen hasznos és biztonságos eljárás a bélben lévő elváltozások azonosítására. A vizsgálat során a vastag- és végbél minden szakaszát áttekinti az orvos, és szükség esetén biopsziás mintát tud venni az érintett bélszakaszról, a bélfalról.

CT-felvétel: ez az előzőnél modernebb, jóval költségesebb eljárás, "virtuális kolonoszkópia", azaz a bél belső felszínéről készített CT-képek sorozata. Általában akkor javasolják, ha a kolonoszkópia elvégzése valamilyen ok miatt nem javasolt, vagy nem kivitelezhető,

A vastagbélrák stádiumai

Azért fontos tudni, ha egyszer megállapították a vastagbélrák meglétét, hogy milyen stádiumú, mennyire előrehaladott, mert ennek megfelelően lehet megválasztani a kezelési eljárást. A stádium tisztázásában segíthet pl. a hasi, mellkasi CT, de számos esetben csak a vastagbél műtéti feltárása ad támpontot a stádiumhoz.

Stádium I. a daganat a bélfal (vastagbél, végbél) nyálkahártyáján észlelhető, de azon túl még nem terjedt.

Stádium II. a daganat már túlterjedt a bélfalon, de a környező nyirokcsomókat még nem szűrte be.

Stádium III. A daganat már elérte és beszűrte a környező nyirokcsomókat, de más testtájra még nem terjedt át.

Stádium IV. A daganat már távoli testtájakon, szervekben, szövetekben is képezett áttétet.

A vastagbélráknak, mint a daganatos betegségek legtöbbjének három terápiás módozata elérhető, a kemoterápia, sugárterápia, és a sebészi beavatkozás.

Műtéti megoldások

1. Korai stádiumú vastagbélrák

Az igen korai stádiumú, tulajdonképpen kisebb polip formájában létező daganatos elváltozást a sebész-gasztroenterológus egy kolonoszkópia alkalmával el tudja távolítani. Nagyobb polipok is eltávolíthatók, kissé bonyolultabb endoszkópos eljárással. Ha a szövettant követően a patológus úgy nyilatkozik, hogy a daganatos rész eltávolításra került, akkor nincsen szükség további kezelésre.

A kolonoszkópiával nem eltávolítható polipokat laparoszkópos (egynapos) sebészi eljárás keretében lehet kimetszeni. Ez esetben a környező nyirokcsomókból is lehet mintát venni a szövettan számára.

2. Invazív vastagbélrák

Ha a daganat már túlterjedt a vastagbél nyálkahártyáján, a sebész ún. részleges kolektómiát (vastagbél-eltávolítást) javasol. Itt kimetszik a daganatos bélszakaszt, valamint az ép szövetben, a daganat mindkét oldalán. A környező nyirokcsomókat is eltávolítják, és szövettani vizsgálatra küldik.

Ha a vastagbél megmaradt szakaszai összeilleszhetőek, a sebész ezt elvégzi. Ha akkora az eltávolított bél, vagy a végbelet is érintette a műtét, akkor ún. kolosztómát kell képezni, átmeneti vagy végleges célzattal. Ekkor a hasfalon történő bemetszés révén a bél kivarrása mellett képezett sztómán, cserélhető sztómazsákokba ürül a béltartalom. Bizonyos esetekben a kolosztómia csak időleges, és a műtét után a gyógyulás figyelembevételével idővel eltávolítható.

3. Előrehaladott vastagbélrák

Ha a daganat már kiterjedt és előrehaladott állapotú, általános egészségi állapota is rossz, már csak olyan műtét merülhet fel, ami megóv a bélelzáródás veszélyétől, és a kísérő tüneteket javítja. Ez a daganatot természetesen már nem tudja eltávolítani, de egyes tüneteket mérsékelni képes (pl. fájdalom, vérzés). Ha a daganat pl. májáttétet adott, de a beteg általános egészségi állapota megengedi, a májon lévő daganat eltávolítását megkísérlik, majd kemoterápiát alkalmaznak. Mindez javíthatja a betegség kimenetelét.

Kemoterápia

Vastagbélrák esetén a kemoterápia a műtét után következik általában, ha a daganat már beszűrte a nyirokcsomókat. Ilyen értelemben a gyógyszeres kezelés csökkenti a daganat-kiújulást. Kemoterápia javasolt pl. az áttétek kezelése céljából is, vagy műtét előtt a daganat méretének csökkentésére. Végbélrák esetén jellemzően együtt alkalmazzák a kemo- és sugárterápiát.

Sugárterápia

Nagyenergiájú sugárforrásokat alkalmaznak, mint pl. a röntgensugárzás. Ez megöli a műtét után visszamaradó daganatsejteket, vagy műtét előtt csökkenti a daganat kiterjedését, vagy pedig mérsékli a daganatos betegséggel járó tüneteket.

Korai stádiumú vastagbélrák esetén ritkán alkalmaznak sugárterápiát, de végbélrák esetén a "rutin kezelés" a protokollok része, főleg ha a tumor már beszűrte a végbelet, és átterjedt a környező nyirokcsomókra. A műtét után alkalmazott kemo+sugárterápia csökkenti a primer tumor helyén a daganat kiújulásának esélyét.

Újabb gyógyszerek, célzott, biológiai terápia

Az újabb, főleg monoklonális antitestekből képezett bológiai terápiás szerek is alkalmazhatóak egyes rákbetegségek célzottabb kezelésére. A célzott kezelés adhat kemo- és sugárterápia mellett, és kimondottan előrehaladott stádiumú betegek számára fenntartott eljárás jelenleg.

A biológiai terápia nagyon egyénre szabott, vannak, akik jól reagálnak rá, mások viszont egyáltalán nem. Maga a kezelés igen magas költséggel jár egyelőre (ezek újnak tekinthető gyógyszerek), és a mellékhatások pontos tisztázása is jelenleg zajlik – az elkövetkező években.