Csontritkulás (oszteoporózis)

Az oszteoporózis 60 éves kor felett általánosan előforduló betegség, különösen nőknél. A változás korában a nők nemi hormonszintje - az ösztrogén - csökken. Az ösztrogének fontos szerepet játszanak a csontok állagának megőrzésében. Bizonyos szempontok figyelembevételével az oszteoporózis tudatosan megelőzhető már fiatal kortól.

A csontritkulás (osteoporosis) a csont mennyiségének, minőségének és működésének romlása, illetve csökkenése, mely sorozatos csonttöréssel jár. Elsősorban a nőket érinti klimaxot követő évektől kezdődően. Időskorban a nők egy harmada, a férfiak egy hatoda szenved csípőtörésben.

A csontszövetben mind fiatal mind idős korban folyamatos épülés és lebomlás zajlik. A csont ilyen szintű anyagcseréjével alkalmazkodik a környezeti megterheléshez, újítja meg időről időre szöveti felépítését. A csontritkulás akkor kezdődik, amikor a csont lebontása nagyobb mértékű, mint a csontépítés.

A csontanyagcsere nem azonos szintű a két féle csontállományban: a szivacsos állományban nagyobb mértékű, a kompakt állományban alacsonyabb. Ennek megfelelően a csontritkulás tünetei (csontsűrűség csökkenése, csonttörések) először azon csontokban jelentkeznek, ahol nagyobb a szivacsos csont állománya: csukló, gerinccsigolyák, combcsont.

A csontritkulás (oszteoporózis) tünetei

A csontritkulásnak (osteoporosis) nincsenek tünetei. A betegség első érzékelhető jelei a csonttörések. Ekkor azonban a csonttömeg legalább 30%-a már eltűnt. Leggyakoribb csonttörések: csuklótörés, csigolyatörések, csípőtörés.

"Sajnálatos" módon a csigolyatörések szintén tünetmentesek tudnak lenni. Így sokszor a beteg nem is tud arról, hogy csonttörése volt, sőt a vizsgáló orvos sem észleli. Igen gyakran fordul elő, hogy csak a törési jeleket külön kereső röntgen orvos találja meg a törés(ek) nyomait.

A betegség előre haladtával, a sorozatos csigolyatörésekkel a testmagasság folyamatosan csökken, a gerinc előre hajlik, a mellkas és a hasi rész összenyomódik. Ez hátfájdalommal, emésztési és légzési panaszokkal jár.

A csontritkulás (oszteoporózis) esetleges komplikációi

Csonttörések lassú, elégtelen gyógyulása.

Az érintett végtagok eldeformálódása, funkciózavara.

A csontritkulás (oszteoporózis) kiváltó okai

A csontfelépítéshez szükséges kalcium és D-vitamin bevitel elégtelensége.

Elsőként említendő a glükokortikoid okozta oszteoporózis. A szteroidok alkalmazása során törvényszerűen elkezdődik a csont ásványianyag-tartalmának csökkenése, amely manifeszt oszteoporózishoz vezet. Ez a folyamat a szteroidoknak a csontépítésre kifejtett gátló hatásának a következménye. Ugyanez a mechanizmus érvényesül a Cushing-kórban is.

A pajzsmirigy túlműködése okozza a thyreogen osteoporosist, amikor is a gyors csontbontás a kóros mechanizmus. A hipertireózis már szubklinikai formában is rizikótényezőnek tekinthető az oszteoporózis szempontjából.

Idült máj- és hasnyálmirigy-betegségekben gyakori és súlyos a kísérő oszteoporózis, amikor a felszívódási zavar az elsődleges, de az alkoholos eredetű májbetegségeknél az alkoholnak az oszteoblasztokra kifejtett direkt toxikus hatása is szerepet játszik.

Az emésztőszervi betegségek közül az idült gyomor-bél betegségeket és a laktózhiányt is felszívódásos eredetű oszteoporózis kíséri.

Az idült vesebetegségekben fellépő osteopenia kialakulásában a D-vitaminnak a vese által végzett aktívmetabolit-képzése szenved zavart, emiatt csökken a kalciumnak a bélből való felszívódása, s ezáltal a szérum kalciumszintje, amelyre a mellékpajzsmirigy a parathormon fokozott szekréciójával válaszol. Ennek fokozott csontreszorpció lesz a következménye.

Idült gyulladásos betegségekben, például rheumatoid arthritisben a kialakuló igen súlyos oszteoporózis oka kettős. Részben a gyulladásos mediátorok, részben a tartósan alkalmazott kortikoszteroidok okozzák.

Hosszan tartó antikoaguláns kezelés esetén is számítani kell az oszteoporózis kialakulására.

A túlzott mértékű dohányzás éppúgy, mint a mozgásszegény életmód (inaktivitás), szintén oszteoporózishoz vezet.

Másodlagos okok lehetnek olyan tényezők, betegségek, melyek a csontritkulás kockázatát növelik:

- menopausa 45 éves kor előtt - ösztrogén pótlás nélkül,

- tartós amenorrhoea,

- tartós (6 hónapnál hosszabb) glükokortikoid kezelés,

- elsődleges hyperparathyreosis,

- D-vitamin hiány,

- szervátültetés,

- krónikus veseelégtelenség,

- Cushing szindróma,

- gastrointestinalis betegségek: coeliakia, colitis ulcerosa, Crohn-betegség, gastrectomia utáni állapot, valamint a súlyos laktóz intolerancia abban az esetben, ha a beteg nem kap kalcium pótlást,

- krónikus májbetegség,

- rheumatoid arthritis és a kapcsolódó kórállapotok,

- gyógyszerek: fenitoin, karbamazepin, a pajzsmirigy daganatok esetében használatos nagy dózisú thyroxin, tartós heparin kezelés

Diagnosztika

Csontsűrűség

A csontritkulás (osteoporosis) diagnózisának alapja a csontsűrűség mérése. A csont sűrűségének mérése során gyakorlatilag a csont kálcium tartalmát mérjük. A csontsűrűségre nem létezik abszolút viszonyítási szám. A mérés során kapott eredményt minden esetben az illető nemének, életkorának megfelelő "egészségesekben" mért átlagértékhez viszonyítjuk, és az átlagtól való eltérés mértékében adjuk meg.

A csontsűrűség mérésének legpontosabb módja az ún. DEXA, azaz a röntgen sugarak elnyelődésén alapuló mérés. Leggyakrabban mért régiók a szivacsos csontállományban gazdag területek, mint a csukló, a csigolyák és a csípő. Gyors és szűréshez alkalmas a sarokcsont sűrűségét mérő ultrahangos készülék.

A csontsűrűség elsősorban a kezeletlen csontrendszer állapotának felmérésére alkalmas. Kezelést követően már csak a kezelés eredményességére lehet következtetni a kiindulási értékekhez hasonlított változásokból.

Laborvizsgálatok

A csontritkulás diagnózisának felállításához, a pontos mértékének megállapításához elengedhetetlen a csontanyagcserére jellemző laborparaméterek meghatározása: szérum kalcium szint, szérum foszfát szint, parathormon szint.

Röntgen

A csontritkulás szövődményeinek felderítésére, súlyosságának megállapítására szolgál. Csonttörések, csigolyatest összeroppanások állapíthatók meg belőle.

Csonttörési rizikó megbecslése

A csontritkulás súlyosságának egyik fokmérője, hogy mekkora esélye van a betegnek csonttörés kialakulására a következő tíz évben.

Mit tehet Ön csontritkulás (oszteoporózis) esetén

Orvoshoz kell fordulni, ha oszteoporosis gyanúja áll fenn.

Fogyasszon kalciumban gazdag táplálékokat, kalcium- és vitaminkészítményeket!

Mit tehet az orvos csontritkulás (oszteoporózis) esetén

A csontritkulás korai stádiumában a betegséget csak a csontsűrűség mérésével lehet kimutatni. A javasolt vizsgálati módszerek alacsony energiájú röntgen-sugárzáson alapulnak (DEXA). Ezek segítségével a csigolyatestek és a combnyak csontsűrűségét lehet meghatározni.

A gyógyszeres kezelés alapja a kalcium és a D-vitamin pótlása. Ezen kívül a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek három csoportba oszthatók: bifoszfoáatok, kalcitonin valamint az ösztrogén-receptor modulátorok és ösztrogének, melyek a csontbontó működést gátolják. A csont felépülését a tesztoszteron és az androgének segítik elő.

A csontritkulás (oszteoporózis) megelőzése

A szervezet kalciumigényének kielégítése alapvető a csontanyagcsere szempontjából. Elégtelen kalciumfelvétel vagy fokozott kalciumürítés esetén működésbe lép a mellékpajzsmirigy kompenzáló mechanizmusa, amely a csontokból mobilizált kalciummal igyekszik a szérum kalciumszintjének helyreállítására. Ez viszont a csontreszorpció fokozódását eredményezi.

A kalciumnak a bélből való felszívódásához nélkülözhetetlen a D-vitamin, amely a máj és a vese működése révén aktív metabolitokká alakulva fokozza a csontépítést és a csont mineralizációját.

Ne dohányozzon! (A dohányzás nők esetében csökkenti az ösztrogén termelődését.)

Fogyasszon kalciumban gazdag táplálékokat már fiatal kortól kezdve (pl. tej, sajt, joghurt, szardínia, borsó, bab, zöldségek)! A D-vitamin legfontosabb beviteli forrása a hal.

Szedjen orvosa által javasolt kalcium- és vitaminpótló készítményeket! A téli időszakban mind a férfiak, mind pedig a nők számára javasolt a D-vitamin pótlása (napi 400 NE) a csonttörések megelőzésére.

A testmozgás segít megelőzni a csontritkulást és a csípőtáji töréseket. Rendszeresen mozogjon!

Tartózkodjon sokat a szabad levegőn! A csontok felépítéséhez fontos a D-vitamin, melynek termelődéséhez napfényre van szükség.